Húsz éve köszöntötték Szentendrén a XX. századi magyar festészet, a művészetoktatás nagy öregjét, a művészeti anatómia világhírű szerzőjét, az akkor már 85. évén túljutott Barcsay Jenőt. A Tisztelet a Mesternek című reprezentatív kötetben Borsos Miklóstól Weöres Sándorig, Kós Andrástól Sütő Andrásig és Vasarelyig szóltak az elismerések. 1980 decemberében rendezték meg kolozsvári kiállítását a Korunk Galériában. A mezőségi Katona községből a századdal egyszerre indult mester, Barcsay Jenő munkásságából a mostani, május 11-én nyíló kiállításon grafikus munkáiból mutatnak be néhányat, magángyűjtemények féltve őrzött darabjait. /Kántor Lajos: Barcsay Jenő – Kolozsvárt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2007. május 19.
Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Szabó Vilmos festészeti kiállítása. A tárlatnyitón Boér Ferenc színművész Szilágyi Domokos-verseket olvasott fel. /Ö. I. B. : Szabó Vilmos tárlata a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2007. július 10.
Megnyílt Horváth Szőke Gyöngyvér grafikusművész kiállítása Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Németh Júlia műkritikus elmondta, Horváth Sz. Gyöngyvér először 1979-ben a Korunk Galériában állított ki, a képzelőereje az évek folyamán nem lankadt, inkább gazdagodott. Mostani tárlata vegyes technikával és kollográfiával készült. /Ö. I. B. : Tárlat, keresztelővel és örömkönnyekkel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2007. július 14.
Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában látható Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata. A művész kerek harminc éve, 1977-ben végezte el a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakát és első, 1979-es, Korunk galériabeli bemutatkozása óta jónéhány kiállításon túl van. Vegyes technikával készültek alkotásai. A tárlat másik vonulatát a kollográfiák képezik. /Németh Júlia: Ellentétes hangulatok, fehér csend és Klimt csókja. Horváth Gyöngyvér grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2007. szeptember 17.
Szeptember 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában megnyitották a Heim András által Miklóssy Gyula fotóiból összeállított kiállítást. /Ö. I. B. : /Festészettel összefont fotózás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2007. október 6.
Szabó Attila festményeiből rendezett kiállítást nyitottak meg Kolozsváron a Korunk Galériában. Bevezetőt Heim András grafikusművész mondott a Kolozsváron 2003-ban végzett fiatal művészről. /Ö. I. B. : Színek komolysága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2007. október 13.
A kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Akadémiát 2003-ban végző Szabó Attila a kutakodó, kereső művészek közé sorolandó. Érettségit követően szinte azonnal bekapcsolódott szülővárosa, Zilah képzőművészeti életébe. Édesapja Szabó Vilmos képzőművész, az IPP Art alkotói tábor megálmodója és fő szervezője. Szabó Attila grafikáit Kolozsváron a Korunk Galériában állították ki. /Heim András: A kísérletező ember. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2007. november 12.
A Berlinben élő Balla Bálint szociológus professzor, nyugalmazott egyetemi által szerkesztett 50 év (1956–2006) című kötetet Kolozsváron mutatták be. A Kolozsvár Társaság székhelyén tartott előadásában elmondta: a forradalom annak idején világesemény volt, és a magyarság XX. századi képét nagymértékben formálta és meghatározta. A könyv átfogóan vizsgálta a forradalom kisugárzását az egész Kárpát-medencére. Az előadás után az érdeklődők a Gond és hitvallás 1956 című emlékkiállítás megnyitóján vehettek részt a Korunk Galériában. Benkő Andrea, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a kiállítás szervezője elmondta: a tavalyi, fél évszázados évfordulóra készült kiállítás kisebbített változatát hozták Kolozsvárra. A korabeli újságok reprodukcióitól a börtönökben írt versek másolatán keresztül, az ötvenedik évfordulón megjelent írásokig a kiállítás igen átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről. /Nánó Csaba: Elbukás, morális győzelem. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2007. december 19.
Honnan jöttünk? – tették fel a kérdést a régiek, és töpreng ezen korunk embere is. A művészet a maga sajátságos eszközeivel felszínre hozza az emberek lelkében szunnyadó ősemlékezetet, ősmúltat, mondta Heim András a Korunk Galériában, a Báthory-líceum diákjai munkáinak megnyitóján. /Heim András: Honnan jöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2008. február 16.
Elrendezésében is rendhagyó kiállítás nyílt meg február 15-én Kolozsváron a Korunk Galériában. Forró Ágnes kollázstechnikával készült munkáit és kerámiáit mutatták be. /- f – : Dob – doboz – lajtorja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2008. szeptember 13.
Néma tengely címmel Móser Zoltán fekete-fehér fényképeiből nyílt kiállítás Kolozsváron a Korunk Galériában. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője nyitotta meg kiállítást, majd bemutatta a Korunk Galéria új szervező-mindenesét, Zakariás Ágotát. A majdnem minden európai fővárosban kiállító Móser Zoltán kolozsvári tárlatának ismertetésében Visky András dramaturg beszélt a művész esztétikai szempontból értett konzervatív „látásmódjáról”, a klasszikus, fekete-fehér, analóg technikával készített fényképekről. /Musca Szabolcs: Tárgyak, terek, arcok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2008. november 3.
Kolozsvár reneszánszát az 1973 és 1986 között megjelent munkákból válogatva reprezentatív alkotások bemutatása volt a Kolozsvár Társaság célja a kiállítás megrendezésével. Ugyanakkor kortárs fotóművészek olyan képeit lehet megtekinteni a Művészeti Múzeumban rendezett kiállításon, amelyek szemléltetik az említett időszak alkotóinak tevékenységét – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a Kolozsvári reneszánsz helyszínek elnevezésű rendezvény megnyitóján. A Korunk Galéria gyűjteményes kiállításának és fotótárlatának megnyitásával egy időben került sor az indulásának 35. évfordulóját ünneplő Korunk Galéria történetét leíró könyv bemutatására is. A könyvet Székely Sebestyén György szerkesztette. Kántor kiemelte, hogy az öt teremben megrendezett kiállítás nem foglalja magában a Korunk Galéria egész történetét, az 1973-as megalakulástól az 1986-os beszüntetésig tartó periódus 80–100 kiállított munkáját vonultatja fel. Banner Zoltán művészettörténész a Korunk Galéria élő műtárgyának nevezte magát, és arra a felejthetetlen 1986-os szombati napra emlékezett vissza, amikor versmondásra kérte őt fel Kántor Lajos, közben viszont megérkezett a hír, hogy a Korunk Galériát betiltották, és a rendezvény az ő szavalatával együtt elmaradt. /Ferencz Zsolt: Múltat és jelent összekötő kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2008. november 8.
Az évek múlásával úgy emlékeznek, hogy a Korunk Galéria csupán egy, a magyarságot összetartó erő volt. Valójában a Korunk Galéria ennél sokkal több volt. Kántor Lajos az újító törekvést még egyetemesebbé tette. A kiállítások, azaz a Korunk Galéria folyamatos léte nemcsak az erdélyi magyarság szellemi és művészeti megmaradását jelentette, hanem egy világot átfogó vitális erőt, hangsúlyozta Jakobovits Miklós október 31-én, a kiállítás megnyitóján. És jelentette Erdély sorsszerű ábrázolását. A Korunk galériája volt a kulturális bölcsője a Kolozsvár Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi, a székelyudvarhelyi Nagy Albert gyűjteményeknek, valamint az unitárius püspökség Nagy Albert gyűjteményének. /Jakobovits Miklós: A Korunk Galéria évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2008. november 15.
Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2008. november 22.
Kilenc fotós azt a feladatot kapta a Kolozsvár Társaságtól, hogy örökítse meg a város reneszánsz emlékeit. Ennek az egyszer már bemutatott gyűjteménynek bővített kiállítását nyitották meg november 21-én a Korunk Galériában. Lukács József, több, Kolozsvár történeti múltjával foglalkozó könyv szerzője, méltatta a fotók tematikáját. Erdélybe meglehetősen későn érkezett meg a reneszánsz, és egészen az 1700-as évekig tartott. /S. B. Á. : Kolozsvári reneszánsz képekben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2008. november 29.
Vetró András szobrászművész 60 éves. Elmondta, hogy belépett a Magyar Polgári Pártba, s városa, Kézdivásárhely bizalmat szavazott neki, bekerült a helyi tanácsba. Ha lesz igény rá, elkészíti Molnár Józsiásnak, Kézdivásárhely egyik mecénásának mellszobrát, kijavítaná jégkorongozó-szobrát, amely meglehetősen megrongálódott, az új sportcsarnok elé is sportszobrot tervez. Nemsokára avatják egy kőszobrát, az Anyaságot, megvalósítás előtt vannak a műemléképületek oldalán elhelyezendő emléktáblák. Nagyobb lélegzetvételű terve a hármas lovas-szoborcsoport, amely a főtéri szökőkút mellett kaphatna helyet. Szeretne – István Sándor fafaragóval együtt – beindítani egy Mívesházat, egyfajta népfőiskolát, ahol fafaragást, bútorfestést, hímzést, tojásfestést, korongozást, szobrászatot és számtalan más dolgot tanulhatnának a gyerekek és felnőttek egyaránt. Baross Gábor, a „vasminiszter”, akinek jelentős szerepe volt a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal kiépítésében, valamikor szobrot kapott ajándékba a várostól, ami azóta eltűnt. Vetró András újraöntötte, s az önkormányzat segítségével újra felállítanák a vasútállomáson. A hagyományos tárlat márciusban van Kézdivásárhelyen, amelybe bevonták a brassói, sepsiszentgyörgyi képzőművészeket is, így tisztelegnek a nemzet nagy ünnepe előtt. A kovásznai nemzetközi tárlat hasonlóképpen jelentős. Vetró feleségével, Vetró Bodoni Zsuzsával a Gyergyóalfalu melletti Vadárvácska művészeti táborban vettek részt. Ott kapott felkérést egy dombormű elkészítésére, amit már felavattak a borzonti templomban. Vetró Andrásnak Szolnokon feleségével együtt nagy tárlata volt, decemberben Pápán is kiállítást rendeznek – ez az ötödik együttes tárlatuk. Nemrégiben meghívást kapott Budapestre, a Reménység szigetére, amely mentsvár volt, Németh Géza lelkész alapította, és a nehéz időkben fogadták az erdélyi menekülteket. Emlékkertet állítottak, amelyben Erdély nagyjainak domborművei kapnak helyet, ezek elkészítésére kértek fel művészeket, jelenleg 13 munka elkészült, de 160-at terveznek. Vetró András a Kós Károly domborművet készítette. Édesapja, Vetró Artúr /Temesvár, 1919. aug. 30. – Kolozsvár, 1992. febr. 25./ Szabó T. Attiláról, a Szótörténeti tár megálmodójáról és kivitelezőjéről készített egy portrét, reméli, hogy ez is bekerül az emlékkertbe. Vetró szerepelt a Korunk Galéria retrospektív tárlatán is, amely az 1973–1986 közötti időszakot, a hőskorszakot eleveníti fel, és amelynek kapcsán megjelent egy gyönyörű könyv is. A szobrászművész foglalkozik a vértanúkkal is, elkészült a tizenegyedik. Tulajdonképpen ezt magának csinálja. /Farkas Imola: Aki alázattal uralkodik az anyagon Vetró András szobrászművész 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2009. május 19.
Vallomások címmel a csíkszeredai Csillag István grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás május 16-án Kolozsváron a Korunk Galériában. Csillag Istvánt elsősorban kortárs irodalmi képeskönyvek illusztrátoraként ismerheti a kolozsvári közönség. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent képeskönyvsorozatban többek között Kányádi Sándor, Sütő András, Kovács András Ferenc meséit illusztrálta. Meseillusztrációival és grafikáival tavaly a Bulgakov Galériában mutatkozott be a kolozsvári közönségnek. /Csillag István vallomásai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. július 2.
Június 30-án mutatták be Kolozsváron, Gaudeamus könyvesboltban Kántor Lajos fél évszázados műkritikusi és művészeti írói pályájának összefoglalóját nyújtó Hazatérő képek /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A kötet a B betűtől a V betűig – Barcsay Jenőtől Vinceffyig –, vagyis a magyar művészet kiemelkedő alakjától a kortárs erdélyi magyar képzőművészet reprezentatív figurájáig terjed. A kötet „levelestárat” is tartalmaz, amely emberközelbe hozza azokat a művészeket, akik a Korunk Galériában állítottak ki. /Köllő Katalin: Hazatérő képek a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2009. augusztus 8.
Oláh Dénest augusztustól kinevezték a Maros-Küküllői Egyházkerület főesperesévé, a marosvásárhelyi Belvárosi Keresztelő Szent János-templom plébánosává. Új őrhelyére a kolozsvári szentpéteri plébániáról érkezett. Plébánosi tevékenysége mellett a Babes-Bolyai Egyetemen három évig tanította az ószövetségi szentírást, később könyveket adott ki vagy rendezett sajtó alá, rövid ideig főszerkesztője, éveken át rendszeresen közlő munkatársa a Vasárnap című katolikus hetilapnak, a Kolozsvári Rádió 250 adásában hirdette az igét. Szereti a képzőművészetet, a Korunk Galériában szívesen nyitott meg kiállításokat. Hívei nehezen engedték el Kolozsvárról. Oláh Dénes /sz. Korond, 1957/ Gyulafehérváron érettségizet, s ott végezte el a teológiát is. 1983-ban dr. Jakab Antal püspök szentelte pappá, a kolozsvári Szent Mihály-templomban lett segédlelkész. 1987-ben Alsócsernátonba és a környező hat szórványgyülekezetbe került, ahol a Haszmann testvérek által működtetett múzeum és ami körülötte történt, valóságos oázist jelentett számára. 1990-ben, a bányászjárások idején nevezték ki a Zsil völgyébe, meg kellett küzdenie a templomért, hogy ne essen az útépítés áldozatául, ami sikerült is. 1996-ban került Kolozsvárra. Első könyve Erdélyi karácsony címmel 48 pásztorjátékot tartalmaz. Ezt követően a Vasárnapi örömhír című rovatban megjelent cikkeit gyűjtötte össze kötetekben, Csorgóskút valamint Szavad fáklya a lábam elé, világosság az utamon című kötetekben. Sajtó alá rendezte Fábián Dénes öregekről szóló írásait és Erdélyi István temesvári piarista szerzetes hagyatékát. Oláh Dénes bevallotta, majd megszakadt a szíve, amikor megtudta Marosvásárhelyre történt kinevezését. Azonban engedelmességet fogadott, ezért elfogadta a kinevezést. Marosvásárhelyen az eddigi ezer hívő helyett kilencezret kapott, két segédlelkésszel és egy kórházi lelkésszel dolgozik, s a kerületben 30 plébániára kell figyelnie. /Bodolai Gyöngyi: „Marosvásárhely szembejött velem” – Interjú Oláh Dénes főesperes-plébánossal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./
2009. október 13.
Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes festményeinek tárlata. Ígéretes tehetség munkái ezek, mondta Heim András grafikusművész 2006-ban, az előző tárlaton. Véleménye nem változott, erősítette meg Heim András az Unitárius Kollégiumban is tanító képzőművészről. /F. Zs. : Felházi-képek a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2009. október 20.
Heim András 2006. októberében, a Korunk Galériában megpillantva Felházi Ágnes, festményeit, érezte, hogy nagyon ígéretes tehetség munkáival találkozott. Azóta eltelt három év, Felházi Ágnes mostani kiállítása ezt megerősítette. Az itt látható „tájak” csakis, kizárólagosan, alkotójuk lelkében léteznek. Az alkotó saját lelkén átszűrve láttatja mindezt. Az 1982-ben született Felházi Ágnes ezen a tárlaton kiforrott művészként jelenik meg. /Heim András: Szubjektív tájélmény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2009. november 30.
November 27-én megnyílt Csillag Imola textilművész kiállítása a kolozsvári Korunk Galériában. Csillag Simon Repolski Imola 1976-ban született Szászrégenben. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának textil szakán végzett. Jelenleg művésztanárként dolgozik a csíkszeredai művészeti líceumban, textil és grafika szakon. A nemezeléssel, batikolással készült alkotások sajátos jellegét álom- és meseszerűségük adja meg. /Xantus Boróka: Hagyományos technikák új anyagokkal és funkcióval. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
